BIT-CON 2018

Az eseményről

Az ELTE IK HÖK és az Informatikus Hallgatók Alapítványa "Szakmai Esti Mesék" (SZEM) néven havi rendszerességgel szervez szakmai előadásokat. Ezzel kapcsolatban merült fel az ötlet, hogy a többi egyetemhez hasonlóan az IK-n is kellene tartani egy nagy szakmai konferenciát, aminek az Egyetem épülete adhat otthont. Tavaly már volt erre egy kicsi, de annál sikeresebb próbálkozás "Neumann Konferencia" néven. Sok mindent tanultunk belőle, így idén újult erővel, új néven, sokkal nagyobb lehetőségekkel kerül megrendezésre a BIT-CON 2018. május 3-án!

Mi a célja a rendezvénynek?

Szeretnénk nektek megmutatni a legújabb technológiákat és érdekességeket. Az előadók között szerepelnek ELTE IK-s oktatók és kutatók, akik megmutatják, hogy milyen érdekes projectek futnak a Karon, amibe akár Ti is becsatlakozhattok. A Kar együttműködő partnerei elhozzák Nektek az ipar legújabb vívmányait, amit nagyrészt a Karon végzett Hallgatók segítségével sikerült megvalósítaniuk. Rajtuk kívül szeretnénk olyan előadókat is hívni, akiknek a munkáival a mindennapokban is találkozhattok, vagy akik olyan érdekes témákról tartanak előadást, ami sokatok érdeklődést felkeltheti.

Az esemény a Karral együttműködve jön létre!
Aki részt vesz egy előadáson, az az adott időpontban lévő órájáról igazolt hiányzást kap!
#Érdeklődj! #Tanulj! #Fejlődj!

2018
május 3.

ELTE IK
-1.85 Harmónia terem

Ingyenes
konferencia

7 előadás
15 kiállító

Előadók

Az előadások témáját megtekintheted ha rákattitnasz az előadó képére!

Amit a tudományban sokmilliárd ember 20 000 év alatt felfedezett, annak nem elhanyagolható részét mintegy 20 év alatt - a gyermekkortól az egyetem végéig - át lehet adni valakinek. A humán intelligencia meghökkentő kommunikációs és információátadási lehetőségeivel és kényszereivel meg kell birkóznia a modern csúcstechnológia eszközének, az önvezető autónak, hogy az utast kiszolgálhassa. Ráadásul az észlelés és a döntéshozatal tekintetében pontosabbnak, hatékonyabbnak kell lennie, mint mi vagyunk: nem hibázhat és mások hibáit is ki kell javítania. Az az általános vélemény, hogy az áttörést az úgynevezett „mély neuronhálók” hozzák meg. Az előadásban a mély neuronhálókról és a mesterséges intelligencia lehetőségeiről lesz szó.

Lőrincz András

Mély hálók komplex szituációk értelmezésében és előrejelzésében: Kitekintés a most induló önvezető autó feladatokra

A típuselmélet nem azonos a programozási nyelvek típusrendszereivel, hanem egy formális rendszer, ami a halmazelmélet alternatívája.
Az előadásban bemutatom, hogy miért lett sikeresebb a típuselmélet a matematika formalizálásában, mint a halmazelmélet, és hogy miért jó választás a típuselmélet a bizonyítottan helyes programok előállítására.

Diviánszky Péter

Mi a típuselmélet?

Az előadás könnyen érthető formában összefoglalja a városi forgalom játékelméletből ismert modelljeit, illetve hogy ennek milyen vetületei vannak az informatikushallgatók mellett esetleg fizikus, matematikus, alkalmazott matematikus, matematika-fizika szakos hallgatók számára. A városi forgalom klasszikus modellje az útvonal választási játék. Algoritmikus játékelmélet területén ennek a modellnek a vizsgálatával fontos eredményeket értek el, például az egyensúlyra és az anarchia árára vonatkozóan. Az újabb online útvonal választási játék modell az autonóm autók által generált forgalmat modellezi. Az autonóm autók algoritmus szerint meghatározott döntéseket követve folyamatosan alkalmazkodhatnak a valós idejű forgalmi viszonyokhoz. A folyamatos alkalmazkodást például az olyan valós idejű adatokon alapuló navigációs rendszerek teszik lehetővé, mint például Google Maps, Waze, TomTom. Kérdés, hogy ilyen körülményekre is érvényes-e még a klasszikus modell, és ha nem, akkor a kialakuló forgalom jobb lesz-e?

Varga László Zsolt

Collective Behaviour of Autonomous Cars

Nagy szoftverrendszerek megértése korántsem triviális feladat. Ahogy az évek alatt a fejlesztők cserélődnek, úgy halványulnak el azok az elképzelések, amelyek eredetileg meghatározták a fejlesztés menetét. A dokumentáció nem naprakész és gyakran hiányos. Ilyenkor lényegében csak a forráskód áll rendelkezésünkre a szoftver megértéséhez. Előadásomban ezt a problémát járom körbe és bemutatom a nyílt forráskódú CodeCompass kódmegértést támogató eszközt, amelyet az ELTE és az Ericsson Magyarország közös kutatási projektjeként hoztunk létre nagy szoftverrendszerek megértésének támogatására.
A CodeCompass projekt honlapja: https://github.com/Ericsson/CodeCompass

Porkoláb Zoltán

A kódmegértés támogatása a CodeCompass eszközzel

Kameraképek valósidejű feldolgozása rendkívül számításigényes feladat, hiszen egy nagyfelbontású, gyors kamera másodpercenként akár több száz megabájtnyi adatot képes előállítani. A számítógépek, elsősorban a grafikus processzoroknak köszönhetően, napjainkra elérték azt a teljesítményt, hogy a kamerák valósidejű feldolgozása lehetségessé vált. Az előadás bemutatja, hogy kamerák és LiDAR eszközökkel készített háromdimenziós pontfelhők segítségével milyen, a járművek vezetését támogató gyors algoritmusokat lehet készíteni.
Külön kitérünk az egyetemen a témában elért és/vagy folyamatban lévő kutatási eredményekre.

Hajder Levente

Háromdimenziós látás az autóiparban

Tobb million sornyi forraskod, 150+ fejleszto, 10+ ev fejlesztes, es ez “csak” egy tesztrendszer az Ericsson -ban. Az ipari alkalmazasok novekedese a olyan merteket oltott mostanra, hogy mar csak hozzajuk kotodo teszt kodok is a "komoly" termek kategoriaba kerulnenek szamos kisebb cegnel.
A projektunk es kutatasaink kereteben ilyen nagy szoftver rendszerek skalazodasi kerdeseit vizsgaljuk.
Az eloadasomban megmutatom hogyan valtozik/novekszik az architekturaja szamos szabvanyos es ipari szoftvernek.
Valamint bemutatom ,hogy minek van, illetve minek nincs hatasa a kodminoseg alakulasara egy ipari project 8 eves megfigyeleset kovetve.
Ezek az informaciok tulmennek a szokasos szoftverfejlesztes keretein … es egyben barmilyen vezeto fejleszto es "system" -es szamara elengedhetetlenek hogy tenyleg skalazodo rendszert tudjanak epiteni.

Szabados Kristóf

Skálázódási kérdések a szoftverfejlesztésben

Az oszd-meg-és-uralkodj elvű algoritmusok jól párhuzamosíthatók. Algoritmikus vázak (algorithmic skeleton) segítségével általánosan is megfogalmazhatjuk a párhuzamos végrehajtási logikát az ilyen algoritmusokhoz. Ez az általános megfogalmazás lehetővé teszi a könnyen újrafelhasználható és karbantartható kódok készítését. Az előadás áttekinti az oszd-meg-és-uralkodj algoritmusok működési elvét, a párhuzamosításuk módszerét és az algoritmikus váz fogalmát, majd megmutatja, hogy forráskód refaktorálásával hogyan lehet párhuzamosítani egy szekvenciális oszd-meg-és-uralkodj elvű számítást.

Kozsik Tamás

Divide et impera! - Párhuzamosítás algoritmikus vázakkal

Regisztráció

Jelöld be az alábbi mezőt, ha elfogadod az adatvédelmi szabályzatot!

Van egy jó ötleted?

Ha van jó témaötleted, amiről Te is szívesen hallanál előadást a konferencián, akkor írd meg nekünk! Mi megpróbáljuk elhozni a téma elismert szakértőjét, hogy tudjon nektek mesélni!

Elküldés